Az FM Belfast bájos, lendületes, déja vuben gazdag elektropopja még be sem indíthatta az éppen csak érkező népet - erre alighanem a Does It Offend You, Yeah? alapvetően döngölésre épülő electropunk attrakciója szolgált volna. A tökéletes eszközszegénység jegyében fogant show-juk tulajdonképpen megkapó volt a maga primitívségével együtt: kifejezetten bártorságra vall kiállniuk a színpadra anélkül, hogy legalább egy épkézláb zenei kompozíciót összehoztak volna valaha.
Az egykor szofisztikált dj-producerként elhíresült, utóbb a krautrock- és a shoegazerhagyományok, mi több, a rossz nyelvek szerint Thom Yorke uszályába került Sascha Ring, alias Apparat ezzel szemben éppen a kifinomultságával tüntet. A pszichedélikusnak szánt, néha tényleg melodikus popzenei hangulatok és a szinte már alárendelt szerepet játszó, de azért jól felismerhetően szögegyenes ritmusok elegye papíron arra teremtetett, hogy hipnotikus állapotba ejtsék a publikumot. Ahhoz viszont az szükséges, hogy a négy zenész (hiszen az Apparat Band rendes négytagú zenekar, amelyben Sascha a szólógitáros és az énekes) produkciója kellően feszes és végig izgalmas legyen. Az is lehet, hogy számválasztás kérdése az egész, de az adott készletből nem egyszerű olyan ívet rajzolni, hogy legalább a többség izgalmasnak (noch dazu emelkedett hangulatúnak) hallja, s ne érdektelennek, netán álmosítóan unalmasnak. Nem vagyunk benne biztosak, hogy ezen az estén sikerült a mutatvány.
A Buraka Som Sistemáé annál inkább: ők két laptoppal, nyolcbites hangokkal, nejlonegyszerűségű, kuduro nevű seggcentrikus tánczenéjükkel, három MC-vel, köztük egy harsányan is szórakoztató hölggyel ugráltatnak mindenkit, aki él - a show csúcspontján például a színpadra vezényelt harminc, kellően elvarázsolt kisasszonyt. Naná: műanyag az egész - rövid távon, kisebb dózisban azonban tökéletesen működik.
Millenáris Teátrum, október 28.
